N�h�ny sz�ban a komposzt�l�sr�l

A feleslegess� v�l� kerti hullad�k szerves r�sz�t komposztk�nt hasznos�thatjuk. Ebb�l az anyagb�l a komposzthalmon �rt�kes humusztr�gya k�pz�dik, amivel hosszan fenntarthatjuk kert�nk talaj�nak term�kenys�g�t. Ugyanakkor el�seg�tj�k a biol�giai k�rforg�st �s a n�v�nyek eg�szs�ges n�veked�s�t is. Keltse �letre a talajt! Rendszeresen fektessen mulcsr�teget a talajra, apr�tott, korhadt anyagokb�l, mint p�ld�ul fonnyadt f�nyesed�kb�l, f�lig �rett komposztb�l stb. Leveg�ztesse mesters�gesen a talajt, esetleg keverjen bele szerkezetjav�t� anyagokat, p�ld�ul perlitet vagy homokot. Csalogassa kertj�be a f�ldigiliszt�kat. A komposztban mindig b�s�ggel tal�l pet�ket. A talajban lej�tsz�d� �talakul�si folyamatokat gyors�thatja csal�nleves �nt�z�ssel. Gyakran �s b�s�gesen keverjen komposztot kertje talaj�hoz. A komposztk�sz�t�shez szinte minden anyag megfelel�: a f�nyesed�k ugyan�gy, mint ahogy a z�lds�g�gy�sb�l visszamaradt n�v�nyi r�szek, az �vel�k sz�rai, az �sszel lehullott lomb, s�t m�g az apr�tott f�s r�szek is. Megfelel az �sszes konyhai szem�t �s marad�k, kiv�ve a m�anyagok, f�mek �s �vegek.  A siker z�loga a megfelel� el�k�sz�t�s, s a term�keny kerti talaj megh�l�lja a t�r�d�st. A komposztdombba betelep�lnek a talajlak� �l�l�nyek �s megkezdik j�t�kony tev�kenys�g�ket. A legfontosabb komposzt�l�si teend�k A komposztdomb k�v�natos magass�ga k�r�lbel�l 150 cm. Minden 10 cm t�lt�s ut�n adjunk hozz� n�mi korhad�s-el�seg�t� anyagot, pl. nitrog�ntartalm� m�tr�gy�t. A kisz�rad�s elker�l�se v�gett a domb tetej�re ter�ts�nk lomb- vagy f�r�teget. A komposztdomb alapter�let�t a kerti hullad�k mennyis�g�hez m�rten alak�tsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 * 200 cm-es parcell�b�l. A komposzt gyorsabban �rik, ha �vjuk a nap sugarait�l �s a sz�r�t� szelekt�l. A kisz�rad�s nemcsak cs�kkenti az �r�si folyamat sebess�g�t, hanem ak�r le is �ll�thatja azt. Ennek ellen�re ne takarjuk be mesters�gesen a komposztdombot, hanem ink�bb keress�nk sz�m�ra �rny�kos helyet, f�k alatt vagy bokrok k�z�tt. A szabadon rakott komposztdomb helyett kaphat� a boltokban komposztr�cs vagy komposztsil� is. Olyat v�lasszunk, amelyik j�l �tengedi a leveg�t, �s alul nyitott, hogy a talajlak� �l�l�nyek, a f�ldigiliszt�k kedv�kre j�rk�lhassanak. A komposzt �r�s�hez sz�ks�ges id�, m�g az alapanyagokb�l morzs�s szerkezet� humusz k�pz�dik, er�sen f�gg a felhaszn�lt anyagokt�l, azok m�ret�t�l �s a kezel�s m�dj�t�l. Az apr�t�s r�vid�ti az �r�si id�t, gyors�tja a korhad�st. A gazdaboltokban kaphat� �r�sgyors�t�, korhad�sel�seg�t� anyagok is hasznosak lehetnek, m�g a v�zmegk�t�sben is seg�tenek. A f�ldigiliszt�k �s az �ket k�s�r� apr� teremtm�nyek eg�sz serege, az �szk�k, ugr�vill�sok, sz�zl�b�ak az �r�si folyamat f�szerepl�i. Tev�kenys�g�kkel szerves tr�gy�t �ll�tanak el�. A hagymapucol�s marad�ka, a p�r� levele, s�t a k�v�zacc a komposztba ker�lve �l�nk�ti a f�ldigiliszt�kat. 8-12 h�t alatt a hervadt vir�gokb�l, kerti �s konyhai maradv�nyokb�l �rt�kes humuszt �ll�tanak el�. Az �rett komposzt szerkezete morzs�s, sz�ne s�t�tbarna, illata pedig az erdei talaj�hoz hasonlatos. 2-3 centim�teres r�tegben ter�ts�k sz�t egyenletesen az �gy�sok fel�let�n, �s dolgozzuk a talajba a megfelel� hat�s el�r�se v�gett. Ha a komposzt b�d�s, akkor �r�se sor�n nem kapott el�g leveg�t. Ilyenkor forgassuk �t, �s r�tegezz�nk bele sz�raz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforg�cs. Szerz�/Forr�s: B�lint Andr�s